Kifejezések Ynevről A

Jelmagyarázat

Abaszisz - A Quiron-tenger déli partján, az Onpor-medencében élő nomád törzseket a Pyarron szerinti XVIII. században egyesítette egy messzi földről száműzött hercegi sarj, Hiere Otlokir. A királyság fővárosa a félmillió lakosú Ifin. A síkvidéken Tharr, Uwel és Dreina kultusza dívik, a hegyek lábainál élők Ranagolt imádják. Ifinben székel Észak-Ynev leghírhedtebb méregkeverő szektája, közismertek boszorkánymesterei és fegyverkovácsai is. A kontinensen csak itt, az Onpor-hegységben bányásznak abbitot - e monopólium teszi Abasziszt a Quiron-tengermellékének jelentős hatalmává. (lásd még: Szigetbirtok)

Abbit-acél - Rendkívül értékes vas-abbit-ezüst ötvözet. A Pyarron szerinti XX. században kezdték alkalmazni Abasziszban. Különösen ellenálló a fizikai behatásokkal szemben, emellett rugalmas, könnyen megmunkálható. Rendszerint pajzsok, ritkább esetben páncélok és vértek előállításához használják. Az alkotóelemek arányának titkát csak a négy legnagyobb abasziszi fegyverkovácsklán tagjai ismerik.

Abdul al Sahred - A Pyarron szerinti V. században született dzsad, minden idők legnagyobb nekromantája. Tőle származtatják a teljes Necrográfiát. Abdul al Sahred életútját számos titok és találgatás övezi. Haláláról sincsenek pontos adatok: egyes híresztelések szerint még a VIII. században is felbukkant Erion környékén.

Abrado - Gorvik királyság legészakibb, az Abradói fennsíkon elterülő, szabadosságáról közismert tartománya. Uralkodói emberemlékezet óta a Rabuchini hercegi családból kerülnek ki.

Afrad - Helyesen a-frad; kyr nyelvből származó csatakiáltás, melyet Mogorva Chei honosított meg a kalandozók, illetve Arel papjai között. Jelentése: "Harcba!"

Agitor Imperalis (tor)- Magas katonatiszti rang a toroni tartományi udvarokban; kizárólag a Nemes Házak azon sarjainak adományozzák, akik már többszörösen bizonyították a harcmezőn. Békeidőben a helytartói palotagárda vezetői posztját töltik be. A kifejezés szó szerinti jelentése: "Aki Ezereknek Parancsol".

Agwoon (dwo)- Közösre általában szántóvetőként fordítják; eredeti jelentése - földfia - sokkal többet árul el az Északi Szövetség lakóinak gondolatvilágáról. Hagyományosan azon személyeket értik alatta, akik a szántóföldön végzett kétkezi munkával szolgálják az ország boldogulását.

Agzeh barag (kyr-tor)- Hegyvére, láva, átvitt értelemben - erős szeszre alkalmazva - folyékony tűz.

Ahan'NataKhan (aqu)- Annak a renegát határvidéki fejvadászkánnak a titkos neve, amely önhatalmúlag felmondta a Tizenhármaknak tett hűségesküjét, és a külvilágiakhoz pártolt. Közismertebb (romlott) alakja Anat-Akhan; közelítőleg pontos fordítása a Halál Suttogása.

Airun Al Marem - A Hetedkor legnevesebb Darton-prófétája, karizmatikus egyéniség. Nemesi családban jött a világra a Pyarron szerinti 3644-ben. Tizennyolc esztendősen szentelték Darton papjává, ám csakhamar elcsapták, mert rendhagyó módon értelmezte istene tanításait. 3675-ben találkozott a Vaskezűként emlegetett Alex con Arvionival. Utazásaik során egy éjszaka istene testet öltött előtte, felszólította, hogy alapítson számára birodalmat, és szent pallossal ajándékozta meg. A megnyilatkozás nem maradt hatástalan: Airun Alex segítségével létrehozta a Darton-lovagok rendjét, s szakított a pyarroni hagyományokkal. Darton-papok sokasága csatlakozott hozzá, mozgalma rohamosan terebélyesedett. 3676-ban, Pyarron pusztulásakor Darton legfőbb papjának, prófétájának és földi helytartójának kiáltották ki.
3685-re lovagrendje hallatlanul megerősödött, ám ekkorra Pyarron is kiheverte a Dúlás okozta megrázkódtatást, és Airunt renegát szektájával együtt kitagadta. A próféta válaszul szent háborút hirdetett a város ellen, amelynek hatására rablóhadjárat rablóhadjáratot követett a Délvidéken. 3691-ben Al Marem végleg Északra települt, s székhelyét a Városállamokhoz tartozó Rowonba tette át.

Al bahra-kahrem (dzs)- Bódító és serkentő hatású harci kábítószer, melyet Ibarában Fűként, az első számú vásárlónak számító Kránban Haláltáncként emlegetnek. Előállításának titkát csak El Sobirában ismerik - Ynev politológusai szerint ezzel magyarázható, hogy Krán kezdettől aktív szerepet vállal a Manifesztáció elleni küzdelemben. A birodalom kémei és fegyverforgatói a legnehezebb időkben sem hagyták el az emírséget, és iszonyatos áldozatok árán bár, de sikerült nyitva tartaniuk az értékes matéria áramlásának útját.

Alex con Arvioni - A Hetedkor híres kalandozója, akit a források többsége Vaskezűként emleget. Amund származása dacára - a Pyarron szerinti 3610-es években jött a világra Ibara egy titkos városában - vad gyűlölet fűti az žsi Nép fiai, különösen Amhe Ramun hívei iránt, akik egész családját kiirtották. Az elárvult, kitaszított fiút egy hajóskapitány (rossz nyelvek szerint kalóz) nevelte, s utóbb egy gorviki kikötővárosban adott túl rajta. Alex kovácsinaskodott, egy magának való tolvajtól elsajátította az alvilági érvényesülés tudományát, majd nekivágott a nagyvilágnak. Tizenöt esztendősen kiszakadott elfek közé került, s egy évtizeden belül a Délvidék ünnepelt gladiátora vált belőle.
Mondják, első megbízását arénagyőzelmei miatt kapta, a pyarroni titkosszolgálati feljegyzésekben azonban már kalandozóként szerepel; a P.sz. 3675. esztendőben Krán hegyei közt - általános megdöbbenésre - sikerült elpusztítania a Kráni Tizenhármak egyikének emberi testét. Egy évre rá Ibarába ment, hogy bosszút álljon övéiért, de a szerencse ezúttal elpártolt tőle: Amhe Ramun hat-nebjei fogságba ejtették, amund kínrituálé keretében megfosztották bal karjától, s ha társai késlekednek, minden bizonnyal fel is áldozzák a kék hold szörny-istenének.
Alex lendületét nem törte meg a kudarc: hiányzó balját felgyógyulása után egy isteni ereklyének mondott feketeacél kézzel pótoltatta, és tovább járt a kalandozók útján. Airun Al Marem a segítségével alapította meg Daron szakadár lovagrendjét, s a Vaskezű úgy határozott, élete hátralevő részét az eljövendő árnyékbirodalom ügyének szenteli.

Alidar - Északkelet-Ynev hírhedett, nehezen megközelíthető városállama - az Anublien-tóvidék egyik szigetének dísze. Különlegességét a Pyarron szerinti XI. század óta közismert szolgáltatása adja: rendelésre minden elképzelhető igény kielégítésére alkalmas leányokat nevel. E leányok feleségnek, szeretőnek, ágyasnak egyaránt megvásárolhatók, státusuk nem sokban különbözik a rabszolgákétól, értékük azonban lényegesen felülmúlja azokét. Emiatt elsősorban főnemesek, tehetős kalmárok keresik fel Alidart, melynek gazdagságát, rendjét a kíméletlenségig szigorú, kívülállók számára olykor érthetetlen törvények szabályozzák.

Alidax úrnője - A hírhedett Sinil Dialaid a Pyarron szerinti 3584-ben, befolyásos nemesi család gyermekeként jött a világra az Abaszisztól keletre fekvő Alidaxban. Anyja - aki maga is járatos volt a mágikus tudományokban - a születését követő Éjközépkor álmot látott, mely felfedte előtte az újszülött hatalmának valódi nagyságát.
Sinil élete első tizennégy évét a városállam falai közt töltötte, ahol már tudatra ébredésének hajnalán, a betűvetés megismerésével egyidőben megkezdte mágikus tanulmányait. Anyja utóbb Toronba vitette, ahol új mesterekhez került. A császárság hírhedt boszorkánymesterei kiváló tanítványra akadtak személyében. Az immár huszonéves Sinilt anyja többször is hazarendelte, a lány azonban szembeszegült akaratával, és Toronban maradt.
Az elkövetkező esztendőkben több tucat szeretője volt, az Ikrek szektájából éppúgy, mint a fekete mágia avatott ismerői közül. Közös csak egy volt mindannyiukban: hatalommal rendelkeztek. E hatalom pedig egyre gyarapította Sinil befolyását mind Toronban, mind szülőhazájában, Alidaxban. Huszonöt évesen már százak lesték minden kívánságát; ezidőtájt jutott tudomására Abdul al Sahred, a legendás nekromanta sírjának holléte is. Az óvatlan boszorkánymester, ki egy mámoros éjszakán megosztotta titkát az alidaxi nővel, két hónappal később, a sír keresésére indított küldetés során már csak üres kamrákat talált: Sinil birtokába kerültek a dzsad tudós feljegyzései, az alidaxi boszorkány az életerő tudományának mesterévé vált. Visszatért Alidaxba, és három évvel később elfoglalta a városállam trónját. Az előző Boszorkányúrnő különös körülmények közt halálozott el, ám az okokat Sinil beavatása után senki sem kereste már.
Az úrnő mindvégig jó kapcsolatban maradt Shulur boszorkánymestereivel; ez részben Sigur báró személyének volt köszönhető - a toroni születésű férfit Sinil a városállam rabszolgái közül "emelte át" vánkosai közé, s utóbb komoly feladatokkal bízta meg.
Az úrnő évtizedeken át irányította Alidaxot, s mágiával őrizte meg fiatalságát. Élete sokáig mentes volt a kudarcoktól - ez magyarázhatja a gyűlöletet, mellyel Rosanna de Lamar iránt viseltetett, egy többek szerint jelentéktelen szerelmi ügy következményeképp. A boszorkányasszony mágiával csúfította el a kalandozólányt; nem tudhatta, milyen kemény ellenfelet szerzett a majdani Kilencedik Vörös Hadúr személyében.
Sinil Dialaid - egy a fekete lobogók hordozói közül - a Pyarron szerinti 3692-ben lelte halálát egy mágikus összecsapásban Alyr Arkhon nekromantával, a vágyak városaként ismert Alidar falai között.

Alyr Arkhon - Ember anyától, szürkeelf apától származó félelf. Erionban látta meg a napvilágot ikertestvérével, Tret Arkhonnal együtt a Pyarron szerinti 3610-ben. Apjuk, a Sirenar Szövetség hercege két évre rá, egy Calowynre indult expedícióval együtt eltűnt. Anyjuk, Alimare Viniel 3614-ben K'Harkad ikerhegye felé, a Livinai Gyülekezet összejövetelére indult, a K'Wyn Lioron átkelve azonban Tharr szerzetesek fogságába esett, és áldozatként végezte a Háromfejű oltárán - gyermekei árván maradtak. Nővére, akire az ikreket bízta, egészen 3619-ig töprengett, azután Alyrt Doranba, Tretet Shadonba küldte tanulni. Tret, a fiatalabb fiú rövidesen a Szürkecsuklyások nevű alvilági szervezet soraiba került, Alyr pedig a mágikus tudományok novíciusa lett. Hamar kitűnt éleselméjűségével, s mesterei legnagyobb megdöbbenésére a nekromanciának kötelezte el magát. Adeptusi beavatására 3644-ben került sor. Ezután újabb két évtizeden át ki sem tette lábát a Szarvtoronyból: Abdul al Sahred munkáját, a Necrográfiát tanulmányozta, s megírta első könyvét, mely a nekromancia újszerű értelmezésével tűnt ki. Mikor 3666-ban öccse Erionba hívta, végre felkerekedett. A találkozás mély benyomást tett rá, szívébe zárta Tretet, s oldalán járta a világot négy esztendőn át. A Pyarron szerinti 3670-ben öccse eltűnt, s két hónap múltán megérkezett halálának híre. Alyr megkeseredett, s ettől fogva maga is a halált kereste; részt vett az 3671-72-es toroni hadjáratban, de még sebet sem sikerült kapnia. A következő évben felkereste apja hazáját, Sirenart, majd, mivel ott sem találta a helyét, átkelt a Riegoy-öböl túloldalára, s bejárta a Shanice-hegységet. Hogy itt pontosan mire bukkant, soha senkinek nem árulta el - életkedve visszatért, noha cinikusabb lett, mint valaha. Visszatért Doranba ahol hamarosan a Varázslótanács tagjai közé választották. Bár a Vörös Hadurak szolgálatába szegődött, megmaradt kalandozónak: 3676-ban csatlakozott az Amhe Ramun fegyvereinek elpusztítására induló válogatott társasághoz.
A kudarcba fúlt küldetés a tapasztalatokon túl Airun al Marem barátságával gazdagította. Csodával határos menekülése után megtért Doranba, s csak két évvel később indult útnak megint - ezúttal tizenkét évet töltött távol, és mikor hazatért, nagyobb erőknek parancsolt, mint bármikor azelőtt.
A Pyarron szerinti 3691-ben Gro-Ugonban bukkant fel, hogy Orwella követőit kijátszva megszerezze a fekete tőrt, amelynek segítségével övéi a kitaszított újbóli testet öltését remélték megakadályozni.

Amadeus Rabuchini am Abrado - A gorviki Abrado tartomány uralkodócsaládjának sarja. A Pyarron szerinti 3663-ban született, de az akkori viszályok miatt nem kerülhetett a hercegi trónra. 3682-ben, a Nagy-Gorviki tanácsülés befejeztével, miután a királyság egyesítésére irányuló törekvéseket Akvilona tartomány főpapja, Gecha Girini Ranashavik segítségével megakadályozták, elhatározta, hogy visszaszerzi jogos örökségét, s egy kalandozókból verbuvált csapattal Warvik tartományba ment, hogy Ranagol ősi szentélyében magától az istentől kérjen támogatást. A küldetés kudarcba fulladt, a társaság tagjai az ilanori bárd, Tier Nan Gorduin kivételével elhullottak.

Amhe Ramun - Az amund, más néven az žsi Nép négy istenének egyike, a kék hold ura; az amund mitológiában a gonoszság megtestesítője, Themes, a napisten, és Refis, a földanya gyermeke. Hívei a Pyarron szerinti 3692-re várják alászállását, mely nézetük szerint az amundok újbóli felemelkedésének, világon végigsöprő bosszúhadjáratának nyitánya lesz.

Amarchaanyt (aqu)- A Hatalom és a Kiválasztottak Ura. Ediomadi ősaquir, aki születésükkor változó mértékő hatalommal ruházza föl saját tartalékaiból az aquir sarjakat. Cserébe emberáldozatot mutatnak be neki egy Kegyelem-szertartásként ismert rituálén. Az adomány egyenesen arányos az áldozat fontosságával és energiatartalékaival; Amarchaanyt mindig többet nyer az alkun, mint amennyit veszít. A jelek szerint egyike annak az elenyésző számú ősaquirnak, akit még valamennyire foglalkoztat saját fajtájának sorsa, bár bizonyos mérvadó traktátusok úgy vélik, az áldozatokból kiszipolyozott erők nélkül egyáltalán nem is volna életképes. Mivel korban és hatalomban az ediomadi Főhierarchia fölött áll, az utódfajok legtöbb tudósa tévesen aquir istenségnek tartja.

Amnet on Keilor - A Pyarron szerinti 3618-ban született toroni főnemes, a Láncbarátok elnevezésű rabszolgakereskedő testvériség egyik fő patrónusa, a császár és a Boszorkánymesterek kegyeltje, élete utolsó évtizedében a Keleti Hadtest parancsnoka.
Családja - mint a legtöbb Tharr-hitű nemesi família - a lázadó kyr Hatalmasok egyikéig vezeti vissza eredetét, s mert kezdettől birtokol egyet az Ötödkor szent ereklyéi közül, hellyel és szavazattal rendelkezik a Birodalmi Gyűlésben. Amnet - másodszülött lévén - sosem viselte a tanácsnokok vörös-fekete talárját: ifjúkorában katonának állt, s csak kivételes alkalmakkor látogatott haza. Számos kisebb hadjáratot vezetett Toron északi határain túlra, vezéri hírnevét azonban nem ezek a portyák, inkább az udvarhoz küldött ajándékok öregbítették. Beszélik róla, még így sem jutott volna magas posztra, ha anyját nem fűzik gyengéd szálak Tharr befolyásos főpapjainak egyikéhez. E máig ismeretlen személy egyengette Amnet útját - rossz nyelvek szerint azért, mert maga nemzette a bővérű arisztokrata nőnek, aki mindvégig a kezében tartotta.
Keilor grófja, a kíméletlen szigoráról közismert férj, a rettegett és megvetett "Gyermekölő" apa a Pyarron szerinti 3692-ben, Adron Kvartjának első havában esett el az Alidar falainál vívott ütközetben, ahol Calyd Karnelian, a Hetedkor egyik stratégiai lángelméje, Abaszisz partmenti szigeteinek hercegkapitánya volt az ellenfele.

Amund Háborúk Kora (elf)- Az Ötödkor elf elnevezése. A két idegen faj megérkezése és a háború kirobbanása utáni ezer esztendőben a Szépek népe nem avatkozott be tevőlegesen egyik oldalon sem. Csupán a folyamatos zaklatások hatására léptek be a háborúba, amely teljes vereségükkel végződött: a Pyarron előtt 2500 környékén a Délvidék keleti és északi részeit feladva visszavonultak, hogy a Tysson Lar nevű város felépítésével újra felélesszék a közösségi szellemet, s visszaadják a népnek régi erejét.

Anane (erv)- Történet, legenda, széphistória; bár rendszerint történelmi emlékhelyekhez kötődnek, a hercegségek területén számos különböző változatban ismert valamennyi. Az ananék legismertebb gyűjtője Enika Gwon, legnevesebb tolmácsolójuk a bárdok bárdja, iriogo Orel volt.

Anns na charoban (ila)- Teljes változatában Lehad anns-naona charoban; az íjászok népének egyik rituális búcsúfordulata. Az ilanori lélek hármasságának egyik aspektusára utal: Szépmező lakói úgy tartják, hogy szellemük madár-lényege, mely életükben sem kötődik szorosan az anyagi testhez, mindenkor figyelemmel kíséri szeretteik sorsát Szó szerinti fordítása: "Sólymom veled marad."

Anyr (kyr)- Kyria varázshasználó papságának elnevezése - a legfelsőbb anyr a mindenkori kyr császár volt. Titkaik javát magukkal vitték a túlvilágra, illetve a Változások Síkjára.

Anuria - Az Anuriának nevezett fennsík az Ygil-sivatag közepén fekszik, gyakorlatilag megközelíthetetlen. Tengerszint feletti magassága mintegy másfélezer láb, majdhogynem függőleges sziklafalak határolják. A fennsíkon folyó életről megbízható forrásokban még utalások sem találhatók, a legenda azonban azt tartja, hogy az Anvariáról érkezett sárkányok leszármazottainak birodalma rejtőzik ott. Több krónikás beszámolt arról, hogy a kyr háború végső csatáiban Jahrn-On Kryelt sárkánylovasok légiója segítette győzelemre. E harcosokat a hagyomány anuriai sárkánylovasokként emlegeti.

Anvaria - A világ második legnagyobb kontinense, amely Ynevvel átellenben - egyes források szerint "messze napkeleten" - található. Területe hozzávetőleg huszonötmillió négyzetmérföld. Kereskedelmet mindössze parti városai folytatnak Ynevvel. Mindez ideig huszonhat ynevi expedíció indult a földrész belsejének felkutatására, de egyetlenegy sem tért vissza.
A legendák szerint Anvaria sárkányok őshazája - e lények a történelem előtti időkben a Calowynról származó kyrek legádázabb ellenségei voltak. Az Enrawelli Tudástár szerint huszonhat évezreddel ezelőtt a kyrek pusztító háborút vívtak Anvaria lakóival, ám a teljes pusztulást megakadályozandó, végül békét kötöttek, amelyben kimondták, hogy egyik nép fiai sem léphetnek soha a másik földrészre. Egyes legendák arról is beszámolnak, hogy az Anuriai-fennsíkon élő, úgynevezett sárkánylovasok voltaképpen Anvaria őslakóinak leszármazottai, akik a kyrekkel egy időben érkeztek Ynevre, ezeket az állításokat azonban sem bizonyítani, sem cáfolni nem sikerült.

Aquirok - Nem emberszerű ősfajok; tisztázatlan körülmények közt kerültek Ynevre az idők hajnalán. Valaha a napvilágon éltek, az Űidők háborúi azonban a föld vagy a víz alá kényszerítették őket, ahol korcs civilizációik a mai napig léteznek. Aquir a sötét mágia legtisztább nyelvezete; olyannyira átitatódott a fekete mágia hatalmával, hogy minden egyes vigyázatlanul kiejtett szó halált, vagy még rosszabbat jelent a próbálkozók számára. Shackallor, a Kráni Tizenhármak leghatalmasabbika Sötét tudomány című munkáját aquirul írta, s csak utóbb ültette át emberi nyelvre. Az aquir elsősorban írott formában ismert, kiejtésével ma már csak egyes kráni varázslóiskolák, nekromanciával foglalkozó mágusok, s persze maguk az aquirok vannak tisztában.

Aquir Háborúk Kora (elf)- Újabb bizonytalan meghatározás, feltehetően a Másod- és Harmadkor fordulójára tehető véres csatározások ideje. Bizonyosan eltartott legalább másfélezer esztendeig, s jókora, az időjárásra és a földrajzra kiható változásokat hozott. Az első Káoszkor végét jelezte - az aquirok föld alá kényszerítését az elfek azóta rendszeresen megünneplik. Ez időtájt veszett el az ómágia jó része is.

Aranykör lovagrend - Elorand lovag által, Pyarron építésekor alapított rend. Védistene Krad, tagjait gyakorta Krad-lovagoknak is nevezik. Székhelyük a város pusztulásáig Pyarronban volt - s bár a Délvidék lovagjainak színe-virága együtt pusztult az Égi Templommal, Krán pribékjei megízlelhették már az új, ifjú nemzedék vasát. Második legjelentősebb rendházuk Erigowban található. Ismertető jegyük a fehér paláston tündöklő aranyszín kör.

Arel - A pyarroni panteon főistenének forróvérű, csapodárnak tartott párja, a Harc és Természet istennője. A vakmerőség, esztelen bátorság meggyőződése szerint a legfőbb erény. Határtalan felelőtlensége volt egyik oka annak, hogy bár hatalom dolgában felülmúlja férjét - Orwella utolsó lázadását is ő fékezte meg -, mégsem őt választották az istencsalád fejévé. Kedveli az egyedi hőstetteket, különösen azokat, amelyeket puszta virtusból, az ő kedvéért hajtanak végre. Papjai általában kalandozók, Ynev legnagyobb szélhámosai, de esztelen vállalkozásaikról, öngyilkos hőstetteikről éppúgy ismertek. Arel szent állata a sólyom, elpusztítása a legnagyobb véteknek számít a szemében. Szentélyei a kontinens erdeiben, magányosan állnak, csak fából, vagy más növényi anyagból épülnek. Kultusza elsősorban az Északi Szövetség államaiban, illetve a délvidéki Yllinorban terjedt el.

Arguren - Legendás városállam a Quiron-tenger medencéjének délkeleti részén; beszélő neve a közös nyelven Ezüstrévet jelent. A hagyomány szerint nagymúltú, különös nép menedéke volt a Hatodkor zűrzavarát követő felvirágzás idején, gazdagságát és hatalmát ősi (talán még a kyrek előtti időkből származó) titkoknak köszönhette. Urait bizonyos források alakváltó zaudereknek, mások őrült mágusoknak, megint mások anur szakadároknak vélik - tény mindenesetre, hogy a tizenharmadik Zászlóháború idején (P.sz. 3616) egy toroni hajóraj megközelítette, és tűzköpőkkel elpusztította. A shuluri Birodalmi Levéltárban, mely a Hetedkor hajnala óta minden valamirevaló hadijelentést megőriz, csak a támadásnak találni nyomát, partraszállásra (bizonyára jó okkal) sem ekkor, sem később nem került sor.
Arguren romjainak helyét mostanság már csak a beavatottak, az északi és a császári kémszolgálat tisztjei - s persze egyes kalandozók ismerik.

Armador Dogan an Godora - A hajdanvolt Godorai birodalom grófja, Ranagol eltökélt híve. A kardforgatáson kívül a sötét tudományok gyakorlásában is jeleskedett. A Pyarron szerinti 1675-ben bekövetkezett halálát örök vetélytársa, Raginal gramen (birodalmi őrgróf) árulásának tulajdonítják. A hagyomány szerint szörnyű esküvéssel fogadta: visszatér.

az Árnyékban Neszező (elf)- Hantim Harran (lásd ott) állandó jelzője.

asa foetida (kra)- Különleges, bántó illatú fűstölőszer, amelyet démonidéző szertartások alkalmával égetnek a beavatottak. Titkos összetevői között szerepel a kráni bürök, a fekete henna, a porrá tört bezoárkő és a mandragóragyökér, más, egzotikusabb alkotóelemekkel együtt.

Ascens Morga (tor)- Boszorkánymester-iskola Shulurban. Végzett növendékei legalább olyan jól bánnak a késsel, a tőrrel, mint a mágiával. Igen keresett orgyilkosok a Nemes Házak közötti disputákban. Két megbízatás közt gyakorlásképpen gyakran lépnek fel az arénákban, toroni rendszerű viadalokon, amelyekből ritkán kerülnek ki vesztesen.

ashirru (elf)- Kráni elf beavatott, mágiaforgató, akinek szakterülete a különféle asztrális manipulációkat öleli fel, elsősorban az asztrálsíkon honos élőlények uralma alá hajtását. Mestersége inkább a démonidézővel rokon, mint a hagyományos asztrálmágusokéval, mert gyakran igényel kíméletlen erőszakot, sőt véráldozatokat.

Astesi (asz/nar; astese)- "Rejtőzés" értelmű kifejezés, melyet a Quiron-tenger déli partján mindazon eljárásokra és kellékekre alkalmaznak, melyek a gyarlóságok palástolásával emelik az ünnep fényét. A hetedkori karneválok résztvevőinek köntöse jobbára selyemből készül, az évről évre változó formájú maszkot olykor fém rátétekkel vagy testfestéssel pótolják, a crantai időkben azonban nem volt ritka az egész testet borító állat-, sőt emberbőr öltözék sem.

Atlam (erv)- Az irlav eredetű világ kifejezést az északi hercegségek lakói manapság otthon, illetve haza értelemben használják, és mint ilyet, legszentebb szavaik között tartják számon.

Copyright by Me©,Last updated 2000.11.22.